Melania 6 évig dolgozott gondozóként Ausztriában. Ezután nyugdíjba ment, és Romániában maradt a családjával. Az Ausztriában gondozóként ledolgozott 6 évre, az alacsony romániai nyugdíj mellett, havi 38 eurót kap az osztrák államtól. Az öregség küszöbén a szegénységgel küzd.
Adriana most 63 éves, 10 évig dolgozott Ausztriában 24 órás gondozóként. Ebben a 10 évben minden hónapban pontosan befizette a társadalombiztosítási járulékot. Sajnos, mivel a 24 órás gondozók annyira keveset keresnek, a járulék összege is nagyon kevés. A ledolgozott 10 évre Adriana havi 105 euró nyugdíjat kap Ausztriában. Adriana ugyancsak az időskori szegénység áldozata.
Alacsony nyugdíjak és az időskori szegénység veszélye
A 24 órában, (ál-)független tevékenységet folytató gondozók egyik központi problémája az alacsony nyugdíj, ezáltal az időskori szegénység veszélye.
A nap 24 órájában a pácienseink rendelkezésére állunk, munkánkat és szabadidőnket a gondozott személyek szükségletei szerint szervezzük.
A 24 órás gondozás jellegéből adódóan, lehetetlen számunkra, hogy műszakonként több mint egy kliensről gondoskodjunk. Így, habár „vállalkozói” minőséggel rendelkezünk, nem tudjuk növelni nyereségünket és forgalmunkat, és nem tudjuk szabadon bővíteni vállalkozásunkat. A jövedelmünk alacsony, és nincs lehetőségünk tevékenységünk bővítésére. Azonban társadalombiztosítási járulékot (SVS) és a jövedelmünkhöz képest nagyon nagy adót fizetünk.
A nyugdíj, amely ezeknek a járulékoknak az elbírálásából származik, rendkívül alacsony – az iparágbeli alacsony fizetések miatt!
Tíz vagy tizenöt Ausztriában gondozóként ledolgozott év után, a dolgozók körülbelül havi 100 euró nyugdíjat kapnak!
Így tehát kétszer is büntetve vagyunk:
Elsősorban akkor, amikor rendkívül keveset keresünk, másodsorban pedig amikor időskorunkban olyan kis nyugdíjat kapunk, amelyből nem tudunk megélni. Így számos gondozót fenyeget az időskori szegénység.