Jelen tanulmány a gondozók alkalmazotti viszonyban való foglalkoztatását vizsgálja az Ausztriában jelenleg érvényben lévő munka- és szociáljogi szabályozások figyelembe vételével. Az otthoni gondozásról szóló törvény (HBeG) 2007-ben külön jogalapot teremtett az úgynevezett 24 órás gondozásra, amely egyéni vállalkozás vagy alkalmazotti jogviszony (munkaszerződés) formájában végezhető. A gyakorlatban jelenleg a közvetítő ügynökségek tevékenységével egybefüggő egyéni vállalkozói modell terjedt el. Az alkalmazotti jogviszony azonban jelentős előnyökkel járna – mind a gondozók, mind a gondozásra szoruló személy számára.
A tanulmány az alkalmazotti jogviszony otthoni gondozásban való alkalmazásának 2 módját vizsgálja: magánszemélyek vagy nonprofit szervezetek általi foglalkoztatásként. A tanulmány rávilágít a két lehetőség közötti különbségekre a jogi szabályozás és annak következményei tekintetében, például az elvégzett munkáért járó díjazás összegét és egyebeket illetően. A nonprofit szervezetek általi foglalkoztatás sok tekintetben előnyösebbnek bizonyul.
A tanulmány kritikusan vizsgálja a túl hosszú munkaidővel és a migráció miatti, bizonyos előnyök vagy szolgáltatásokhoz való, korlátozott hozzáféréssel kapcsolatos problémákat is.
